Kerti csillagok (Kaskötő Istvánnak)
A kertben olykor meg-megáll az ember
és mosolyog, szívében félelemmel,
s a csillag-szépség fénye szívbe láttat,
e gyönyörű és ijesztő varázslat...
A teljes vers olvasásához kattintson a fenti linkre.
2011. június 29., szerda
Kerti csillagok (Kaskötő Istvánnak)
Kerti csillagok (Kaskötő Istvánnak)
A kertben olykor meg-megáll az ember
és mosolyog, szívében félelemmel,
s a csillag-szépség fénye szívbe láttat,
e gyönyörű és ijesztő varázslat...
A teljes vers olvasásához kattintson a fenti linkre.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)