Keresés ebben a blogban

2011. július 11., hétfő

Ha...


Ha...

Hogyha tudnád, látnád, mit szenvedek érted,
Oh, de megátkoznád csalfa hűtlenséged!
Koszorút kötöznél, könnyed hullna rája:
Letűnt boldogságom sötét fejfájára...

A teljes vers olvasásához kattintson a fenti linkre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése